A középkori brassói oktatás története az erdélyi kultúra jelentõs részét képezi.
Az elsõ okirat, amely brassói iskolamester nevét említi 1388-ból való és mint Teodoricust jegyezték be. A városi templom mellett mûködõ iskolában segédkántor volt, késõbb a nagybányai iskola rektora lett.
Kimutatható a Bécsben tanító diákok névsorából, hogy 1385-tõl kezdve meglepõen sok brassói diák iratkozott az ottani egyetemre. Ezek elõzõleg szülõvárosukban európai szintû képzésben részesültek. 1385-1450 között 77 brassói diák tanult tovább Bécsben és ezzel Brassó az összes erdélyi városok elõtt az elsõ helyen állt.

A XV. századtól viszonylag kevés feljegyzést találtak a brassói iskola fejlõdésérõl, de a XVI. században már egyre gyakrabban utalnak a városi számadásokban iskolai költségekre. 1527-ben jelenik meg elõször a rektor megnevezés.

A brassói oktatás legfontosabb fejezetét képezi a nagy erdélyi szász humanista és reformátor Johannes Honterus tevékenysége. Honterus 1498-ban született a brassói Fekete utcában, apja szûcsmester volt. Egyetemi tanulmányait Bécsben végezte, itt szerezte meg 1522-ben az akadémiai bakkalaureátust, majd 1525-ben a szabad mûvészetek mesterének címét. 1529-ben amikor a törökök Bécset ostromolták, Honterus Regensburgba menekült. 1530-tól a Krakkói egyetemen tanít, 1530-1533 között Baselben idõzött, amely a humanista könyvkiadás központja volt akkoriban. Honterus itt az antik írók mûveinek újrakiadásán dolgozott és tökéletesítette fametszõ technikáját. Lgejelentõsebb mûve ebbõl az idõbõl a csillagtérkép -Albrecht Dürer nyomán- és a "Chorographia Transilvaniae - Siebenbürgen", elsõ hazánkat ábrázoló térkép. 1533-ban eleget téve a brassói városi bíró hívásának Honterus hazatér szülõvárosába, és megkezdi azt a sokoldalú humanista tevékénységet, mely új alapokra helyezi az erdélyi kultúrát.

Honterus különös hangsúlyt fektetett az ífjúság nevelésére. Ennek támogatásra alapította meg az elsõ nyomdát. Az alpítóokmányt 1539-ben állították ki.

Itt nyomtatták hazánk legrégibb tankönyveit, az elsõ görög és latin nyelvû könyveket, az elsõ jogi könyvet (1539), a legrégibb atlaszt, mely hazánkat ábrázolja, valamint a legrégebbi természettudományi, illetve gyógyászati ismereteket tartalmazó nyomtatványt 1542-bõl. Továbbá jelentõs az elsõ német nyelven kiadott könyv (1543), az elsõ itt megjelenõ jogi kódex 1544-bõl és az elsõ zenés ódagyûjtemény (1548). Kiadványai közül mégis legfontosabbnak tartjuk az 1543-ban kiadott reformációs könyvecskét, mely egyházi szabályzatot tartalmaz.

 

Honterus kezdeményezésére indult be Brassóban az elsõ papírmalom (1546), mely papírral látta el a brassói nyomdán kívül a kolozsvári, gyulafehérvári, tîrgoviste-i, bukaresti és más erdélyi, havasalföldi és moldvai igénylõket.

Honterus nagy érdeme volt volt az is, hogy a régi iskolákat Erdély humanista intézményeivé alakította, de új iskolát is építtetett itt Brassóban 1541-ben egy rommá vált kolostor helyén. Ebben az újonnan beindult iskolában mutatták be 1542-ben az ország elsõ színielõadását. 1547-ben megalakult az iskola saját épülettel rendelkezõ könyvtára impozáns könyvállománnyal.
Nem kisebb Honterus szerepe a reformáció elterjedésében. Ez a folyamat Honterus reformációs könyvecskéjének megjelenésével Brassóban indul be, és példáját követi Szeben és Erdély többi szászok lakta települése.

Ebben az idõszakban tértek át evangélikus hitre a városi birtokon lakó barcasági magyarok is. 1544-ben Honterust városi evangélikus lelkésszé választják. Ugyanebben az évben beindul hazánk elsõ leányiskolája.
Honterus 1549. január 23-án bekövetkezett halálával nem szûnt meg áldásos befolyása a kultúra fejlõdésére. A brassói iskola példaként szolgált több erdélyi iskola átszervezésében. A tovább tanító utódok folytatták Honterus munkáját. A Honterus-gimnázium (ahogyan 1568-tól nevezik) történelméhez legfontosabb dokumentumként szolgál Valentin Wagner, Honterus munkatársa és utódja, gimnáziumi anyakönyve, melyet 1810-ig használtak. Ebben 1544-1600 között 1085 diákot jegyeztek be, de ez a szám csak a felsõ fokozatra vonatkozik, 17-21 éves diákokra. Az anyakönyv kimutatásaiból megtudjuk, hogy az itt tanuló diákok összesen 220 helységbõl jöttek ide. Elsõ helyen Brassó áll 150 diákkal, de szép számmal jöttek Szebenbõl, Besztercérõl, Segesvárról, a Székelyföldrõl, Kolozsvárról, Enyedrõl is. Kevés számú magyarországi, sõt még egy németalföldi "diákunk" is volt. Az iskola hírneve nemcsak a tanulni vágyó fiatalokat vonzotta ide, hanem neves tanárokat is, akik rangot adtak az amúgy is jelentõs intézménynek.
Az itt tanuló diákok alapos kulturális ismeretekhez jutottak, és nagy részük külföldi egyetemeken folytatta tanulmányait Elsõ helyen a Wittembergi egyetem állt, majd Frankfurt (Oder), de kimutatható Lipcse, Jéna, Bécs, Rostock, Tübingen, Padua és Róma is mint brassói diákok következõ állomása.
Nagyon sokan az itt tanulók közül visszatértek régi iskolájukba tanárként, vagy Erdély más városaiban tanítottak és a brassói mintára átszervezték az ottani iskolákat. Sok lelkész, orvos, nyomdász került ki soraikból. A Honterus gimnázium diákja volt a bibliafordító Károli Gáspár, Dávid Ferenc és sok más jelentõs magyar személyiség.

Gernot Nussbächer
tudományos kutató, fõlevéltáros